Kísérleti nyúl, aki lettem

Most, hogy megvan az RKC II és az azóta eltelt két hétben kellőképpen kitunyultam magam, kimondottan újnak tűnt az élmény, hogy azon kell gondolkodni, merre is tovább. És ahogy a lehetőségeken elmélkedtem, rájöttem, hogy edzettem én már egy csomó mindenre, állóképességre, erő-állóképességre, gyorserőre, robbanékonyságra, maxerőre, de van valami, amire még életemben soha.

Tömegnövelésre.

Humm.

Végülis... A nyáron amúgy is úgy összecsoffadtam, hogy rossz volt már rám nézni (mondjuk a húzódzkodás terén ez nem volt hátrány)... Meg olyan sokan kételkednek abban, hogy a kettlebelles edzéssel lehetne tömeget építeni (fiúk)... Meg olyan sokan paráznak, hogy nehogy böszme nagy izmaik legyenek tőle (lányok)...

Ergo semmit sem veszíthetek, ha kipróbálom, valamelyik pártot mindenképpen igazolni fogja. Ha semmi se történik, megnyugodhatnak a lányok, ha meg igen, akkor lelkesülhetnek a fiúk :)

Továbbá, ahogy ezen elmélkedtem, elkezdtem rettentőmód kíváncsi lenni. Mármint hogy mi sülne ki ebből vajon.

Aztán vasárnap átjött dumálni Zoli (Bánszegi), és azzal a lendülettel befűztem őt is. Hogy akkor Capt'n Complex Geoff Neupert, Kettlebell Muscle, csapjunk bele, ihaj. (Annyi "szörnyűséget" beszélnek róla, hogy nagyon akartam valakit, aki végig csinálja velem, nehogy megfutamodjak, hehe.) Mondjuk nagyon nem kellett győzködni, ő is épp túlesett az RKC hosszabbításon és hasonló dilemmában leledzett éppen. És kissé szkeptikus is a kettlebelles tömegelés ügyében, hiába, egyszer gyúrós, csak mindig gyúrós, legalább egy kicsit... (meg fiú, ugye) :D

És akkor szépen kiagyaltuk a következő kísérletet (öngyilkos merényletet):

hétfőtől (aug. 30) 4 hét MarkRif-féle "felvezető" edzés (azaz 0. hónap, mert kissé azért betojtunk mindketten, hehe),

szeptember 27-től meg KB Muscle 6+6 hét, teljesen szigorúan, betű szerint,

és akkor december 17-én, még a karácsonyi megőrülés előtt vége is.

Kajálás terén meg Zoli kb. a könyv ajánlásai meg a testépítő hagyományok szerint fog eljárni, én viszont maradok a már bevált saját, individualizált paleo-warrior verziómnál. Ami azt jelenti, hogy hús, hal, tojás, zöldség, gyümölcs, magvak, alapvetően este, amennyi jólesik, de mivel a program hüvelykujjszabálya az, hogy "sose legyél éhes", akár nappal is, majd látom úgyis.

Tegnap terv szerint meg is ejtettük az első szeánszot.

Alkardurranás már a felénél (és ez még csak a "felkészítő", nem a program, mi lesz itt, anyááám :D), Zolinak alsóhátban is érződött a törődés. Ma izomláz(!), főleg bicepszben(!), alig tudom kinyújtani a karom (negative press, ójee).

Pedig mikor végeztünk vele (fél óra se volt tán), még úgy voltam vele, hogy "alig csináltunk valamit". Aztán egy óra múlva már csak a kajára meg az alvásra tudtam gondolni :D (De ez biztos pszichés is, Zoli is azzal jött, hogy már amióta eldöntöttük ezt a programot és átolvastuk, mire kell számítani, ő egyfolytában éhes :D)

Kíváncsi leszek, hogy fog menni holnap. Lesz megint egy csomó neg. press, és jön be hozzá a guggolás is most már. Meg dupla clean-ek. Szép halál lesz :)

ÉÉÉÉÉS, most volt itt a postás, ÉSSS csomagot kaptam, megérkezett a tiszteletpéldány a Tracy DVD-jéből, véleményezésre! Ezt már korábban jelezte, de amikor kibontottam, kiderült, hogy nemcsak az övét küldte el, hanem mind a 4-et :))) Dőzsölés leend :) Meg majd az edzőtáborban is befrissítünk belőle egy kicsit :)

Apropó edzőtábor: okt. 1-2-3, Kaba, már lehet jelentkezni :)

Szolgálati közlemény

Az "ausztrál különítmény" üzeni mindenkinek, hogy szerencsésen megérkezett, hellyel-közzel akklimatizálódott, és most már blogon keresztül is tartani lehet velük a kapcsolatot. Belleket még most próbálunk keríteni, úgyhogy edzésnaplót még ne várjatok, de mindenféle egyéb érdekességet igen :)

Got Krav Maga?

I got. Végre. Woohoo :D

Hiába, ez a globális kettlebell-krav-összefonódás nem kerülhetett el bennünket sem... :) Na nem mintha eddig annyira hadakoztam volna ellene, felmerült az ötlet már többször, meg amióta hozzám járt felkészülni Rozsnyai Robi KM oktató (és immár újdonsült RKC) Nyíregyházáról, direktben is tárgyalgattunk, de valós lehetőség csak most az átépítés-bővítés kapcsán nyílt rá.

Tehát kérem szépen, szeptember 6-tól Robi és debreceni csoportja átköltözik hozzánk a Corpusba, az edzések hétfőn és szerdán fél 6-tól 7-ig lesznek. És mivel ha ő oktat a teremben, akkor én értelemszerűen nem, remek alkalom lesz ez arra is, hogy én némi egészséges és természetes égkék-fűzöld színt szedjek magamra, no meg hogy Robi és az oda is járó belleseim akaszthassák a hóhért is már végre egy kicsit... :) Aztán úgyis megfizetek nekik érte... Aztán meg ők nekem... Hihi :D Nem leszünk szomorúak, érzem én ezt :)

'Háromféle ember van'

- mondta Pavel az RKC II harmadik napján, az edzéstervezéssel kapcsolatban. -

'Az első csoportba tartozók, ha edzeni akarnak (*vagy instruktorok lévén másokat akarnak edzeni* - ezt így konkrétan nem mondta, de én automatikusan erre is értelmeztem) legjobb, ha kiválasztanak egy programot és ahhoz tartják magukat. Nem variálnak meg módosítgatnak, nem okoskodnak, szépen végigcsinál(*-tat*)ják és szép eredményeket érnek el. Ide tartozik az emberek 90%-a.

A második csoport képes arra, hogy intuitíven edzzen: megfogalmazza a saját (*vagy a tanítványai*) céljait, ismeri a teste képességeit, határait, viselkedését, tudja olvasni a jeleit és ahhoz képest napról napra, edzésről edzésre, vagy akár az edzésen belül percről percre ösztönösen mindig ezekhez igazítja, amit épp csinál(*-tat*). És szép eredményeket ér el. Ide nagyon kevés ember tartozik.

A harmadik csoportot meg azok alkotják, akik azt hiszik, hogy a másodikba tartoznak, pedig az elsőben lenne a helyük...'

("...that subtle difference between creativity and complex stupidity." - Scott 'Dilbert' Adams. Ez a mottója a kézikönyvben az idevágó fejezetnek. Megfizethetetlen.)

Te melyikben vagy? Gondolkoztál már ezen? Én mostanában sokat. Az RKC-n megtanulja az ember, hogyan mutassa be és tanítsa meg másoknak a gyakorlatok helyes kivitelezését. Ezért instruktor. Az edzéstervezés képessége teljesen más tészta, az nem fér bele abba a három napba, még csak érintőlegesen sem. És semmi nem sodorhatja az embert közelebb a 3. csoporthoz, mint a tévhit, hogy "az majd jön magától".

Az RKC I-re program alapján készültem (Brett rokz, Kenneth nekülönben! :D), betűről betűre követtem, csupán a változatos napok rengeteg swingje volt saját adalék (2000+ swing egy óra alatt, valaki? :D), Rif tanácsa alapján, miszerint a munkakapacitást, ami majd kell nekem oda, semmi mással nem tudom olyan hatékonyan fejleszteni, mint a nagysúlyos swingekkel.

Az RKC II-re intuitíven, az alapelvekre építve, sok forrásból (ETK, RTK, NW, GTG, Fighter Pullup, Reckon Pullup, Burn, VWC, BJ-"ihletésű" L2-es körök, ACE - bár akkor még nem tudtam, hogy így hívják, de jó ötletnek tűnt) + saját kútfőből is merítve, egyénileg mixelve.

Azok közül, akik hozzám járnak, vannak, akiket egy konkrét programra tettem, és vannak, akiket intuitíven edzek. Van olyan is, hogy az edzésnapok egy részére van egy keretprogram, a többit meg én kreálom hozzá, ad-hocnak tűnő, de nagyonis átgondolt módon. Így készült pl. az összes RKC-jelöltem. A döntés többnyire azon múlik, mi a tét, mi a cél, mennyire szoros a határidő, stb., és folyamatosan felülvizsgálom. Inkább a biztonságos oldalra szeretek tévedni, óvatos duhaj, aki vagyok. Ha bármikor kétségem van, akkor elsőre kapásból program, aztán majd látjuk. Hogy közel 100 dollár egy online letölthető pároldalas pdf? És? Ha nem tudom a várt eredményt produkálni, a negatív reklám mennyibe kerül majd? Hogy akkor nem engem fognak isteníteni? Hát inkább legyek sikeres kivitelezőként, mint szánalmas ripacs tervezőként. (Kezd agyamra menni ez az építkezés itt, érzem :D)

"Az eredmény számít, nem az igyekezet." Lassan 20 éve mondogatom már ezt, az érvényessége nem változik, csak épp mikor mire vonatkozik.

Lazsálás felsőfokon

Mert megérdemlem :D

Amióta hazajöttem, ennyit csinálok: kötelező körök megfutása, minden fellelhető hülyeség összezabálása, irdatlan mennyiségű alvás éjjel-nappal. Pofásodok is, mint a kölyökgólya, de nembaj :)

(Na jó, hébe-korba húzódzkodtam egy párat, de csak mert halálba élvezem, hogy péntek óta csak úgy "magamtól" felrepülök :D)

0-közelire redukálódott a terem-bővítéssel kapcsolatos idegbajom is: mialatt én az RKC II-n nyomultam, elkezdték itthon az érdemi munkát. Innentől már lesz, ami lesz. Perpill egy teljes fal kiütve, de az edzések mennek, ugyan kerülgetni kell a törmeléket, ki kell bírni a zajt meg időnként szikraeső is hull, na de nálam mindenki Hardstyle, Pisti főleg, hö!! :)

És ha már képek, hála Viktornak, RKC I. Team Katschthaler (sajnos nem mindenki) - a Grad Workout utáni euforikus hangulat tagadhatatlan :D

Az RKC II-ről meg Fabio fotói is felkerültek már a Facebook-ra (ha nem vagy regisztrálva, nem biztos, hogy meg tudod nézni, pedig esélyes, hogy még nem láttál Bodri-negatív kivitelben, hehe).

Fabionak egyébként gratula, akárcsak Engler Gyurinak, a Beast megszelidítéséhez!

Ez most tényleg csak pár szó lesz

Merthogy halmozottan vagyok immáron fáradt, de megkönnyebbült is, meg boldog, (meg RKC II is,) meg minden :) A gyerekeim gyanakodva figyeltek tegnap, hogy mennyire 'le vagyok lassulva, el vagyok halkulva, révetegen mosolygok csak, és mintha valami felhőben lennék' :D

Az RKC II valami hihetetlen. Már annak idején az RKC I-ről is zsongó fejjel jöttem haza, és azóta mindegyikről, amelyiken asszisztáltam vagy oktattam, a CK-FMS-ről nem is beszélve, szóval fel voltam készülve rá, hogy kegyetlen info-túlterhelés lesz, de arra még így sem számítottam, hogy a Level 2 anyagon túlmenően az egész Level 1 anyag is egy csomó finomítást nyer és teljesen új megvilágításba kerül... Szinte már félelmetes volt, ahogy egyszer csak az egész RKC rendszert és mind a (most már) 12 alapgyakorlatot megláttam minden egyes gyakorlatban. Mondtam is Pavelnek, hogy kicsit olyan ez, mint egy egészen szürreális orosz Matrjoska-baba-sorozat, ahol egyszerre mindegyik babába belefér és benne is van az összes többi... Egyből vágta, hogy miről hablatyolok és elismerően röhögött (ha más nem, hát ez mindenképpen bizonyítja a zsenialitását, mert én nem hogy az ő helyében nem értettem volna, de valójában még a sajátomban se nagyon értettem :D).

Amennyire paráztam a dologtól előtte, annyira simán ment végülis minden: a térdem bírta, csak a pistol-blokk legvégén kezdett el kicsit nyűgösködni (a balos pistol nagyjából zéró szinten volt, amikor odamentem, de naná hogy nem bírtam ki, hogy ne próbálgassam az új technikákat azon is, és nem is sikertelenül, mert vasárnap délutánra azon is kísértettem már a párhuzamos környékét) a könyököm is bírta, a bal SI-m vasárnap dél fele belenyekkent ugyan valami nehéz windmillbe, de kitartott becsülettel, úgyhogy szépen és sikeresen lement a technikai vizsga is, és csak a hazafelé úton kezdett beállni, de ez meg nem dráma, holnap-holnaputánra jó lesz megint. ("Lifelong RKC partnerem" Amnon térde pl. ennél sokkal rosszabbul viselte a megpróbáltatásokat, de azért meglett neki is minden).

Na majd folytköv, képekkel, ha már fent lesznek, addig is Pétertől lopok egyet kölcsön: Team Lakatos on Facebook :)

És mert ez külön posztot érdemel:

Újabb Beast-Szelidítő is született a 2010-es budapesti RKC-n! Kovács Lacee RKC, alapjáratú mutáns és a Zén Asszisztensem, hö! :)) Nem kicsit éreztem magam hülyén, hogy a végén pont én adtam át neki a hosszabbításról szóló oklevelet :D

Kenneth nem volt lágyszívű, a nyomást és a húzódzkodást megismételtette vele (a pistol simábban ment neki a 48-assal, mint nekem üresen, őrület), de a lényeg a lényeg, és az a rúd fölüli vigyor verhetetlen volt!

Szóval gratula neki még egyszer!

Csak egy pár szó

Mert nagyon fáradt vagyok. Nagyon. Lepergett rólam további 2 kiló az RKC I alatt (és ez már a nyiszlett-kategória sajnos, ami a lekvárságot is magában foglalja), a szemem gyulladt (valami tuti van Adyliget levegőjében, mert tavaly is ez volt), és összességében riasztóan zombi-jellegű a megjelenésem. (És hétvégén még jön az RKC II... Khhh. Mindegy, ebben a köztes 3 napban már csak pihenek. Tán még ez segít a legtöbbet.)

Mindezek ellenére nagyon boldog vagyok, mert (szerintem) zökkenőmentesen zajlott le a 3 nap, jó volt a szervezés, szuper asszisztenseim voltak, főleg Misi és Lacee személyében, akikre a munka oroszlánrésze hárult, lévén hogy szegény Tracy Rif leginkább csak jelbeszéddel tudott kommunikálni a csak magyarul beszélő csoporttal, és mert olyan Team-et kaptam, akikkel kezdettől fogva remekül tudtunk együtt dolgozni, annak ellenére, hogy egy kis adminisztrációs gubanc következtében 14 főre duzzadt a létszám. Komolyan, figyelmesen, elszántan dolgozták végig a három napot, így jóvoltukból újra megtapasztalhattam az RKC "transzformáció" csodáját. Nagyon, nagyon akartam, hogy mindenkinek sikerülhessen, és úgy érzem, meg is tettem mindent, amit ott és akkor lehetett. De csak 7 jelöltnek adhattam a végén a kezébe a bizonyítványt. A többieknek vagy a snatch teszt nem sikerült, vagy a könyöküket nem tudták fej fölött kinyújtani. (Leendő jelöltek, tessék ezt a követelményt (is) komolyan venni... Nincs annál elkeserítőbb, mint amikor olyan probléma merül fel, amin a felkészülés során viszonylag egyszerűen lehetett volna segíteni, de ott és akkor már nem...)

De ettől függetlenül hatalmas gratula minden résztvevőnek, mert mindenki fantasztikusan teljesített és hatalmasat fejlődött.

És persze én magam is rengeteget tanultam a kurzuson. Rifet pl. ismertem már régebben, de még sosem láttam tanítani. Tanulságos volt az is, hogy Tommyval ketten tanítottuk a clean-t, ami amúgy nem szokás és felkészülni is elég nehéz rá, meg sokat kell improvizálni menet közben. De azért egész jól megoldottuk, asszem. Megfizethetetlen "mellékes", hogy a szerda estét és a csütörtök nagy részét Andreával tölthettem, péntek este meg Pavel meghívására a vezetők egy részével vacsorázhattam együtt. ÉS külön élmény volt nekem, aki az év nagy részében a keleti "végvárban", viszonylag elszigetelten nyomul, újra találkozni a magyar RKC "komredekkel", Robival és bajor csapatával, Mike-kal, akinél Dániában vendégeskedtünk a Z alatt, meg Amnonnal, "lifelong RKC partneremmel"... Ááá, nem bírok mindenkit felsorolni :D

Főleg mert még kollegiálisan gratulálnom kell mindhárom általam felkészített, frissen felkent RKC-nek, Albertnek, Pistinek és Robinak! Megérdemelték, az már szent, mert nem kis munkát fektettek bele. (Most már el merem árulni, bizakodós-reménykedős szállóige volt nálunk az edzéseken, hogy tőlem úgyis mindenki garantáltan átmegy - mert aki nem oda való, az eleve belehal már a felkészülésbe, hehe.)

Képeket már megint nem csináltam, ha ti igen, akkor kéremkéremkéreeem :) Meg lesznek majd hivatalosak is, hamarosan (ugye, Viktor?!? :D Legalább a csoportképet meg a keresztrefeszítőst hadd lássam már... :D ).