Monday, July 19, 2010

Lesz Gray-nek új könyve, jejeje

És a davedraper-en már van fenn pár kivonat belőle:
1. rész, 2. rész, 3. rész. Ez meg a tartalomjegyzék. In English, mily meglepő, deal with it :)

Szerintem nagyon szemléletesen magyarázza el az egyes ízületek vélt vagy valós problémáinak összefüggéseit az alatta-felette, előtte-mögötte, stb. lévő ízületek mobilitás- és stabilitásbeli hiányosságaival. Hogy az instabil térd nem egyszerűen egy instabil térd, amit stabilizálni kell "oszt' jóvan". Hanem lehet a hátterében bekötött lábfej, boka, csípő, vagy akár reflexív törzsstabilitás-gond, sőt nem is feltétlenül alulról gyűrűzik fel a baj, jöhet a nyak, a háti gerinc vagy a rossz helyen bekötött, stabilnak látszó lapocka felől is. Meg gyakorlatilag akárhonnan. Ezért kell mindig az egész képet nézni. Vagy az FMS esetén az egész tesztet. Különben fa, erdő, donquijote, rossz fán kopogtatás, bosszús harkály, kárörvendő fíreg, vagy mi.

Sunday, July 11, 2010

Hát ez még Jucira se hozott volna szégyent... :)

A tegnapi nap igen klassznak ígérkezett. Verőfényes idő, semmi meló, délután meg "kettlebelles" esküvőre voltam hivatalos. (Mármint nem a szertartás volt kettlebelles, hanem az ifjú pár. Akik tűsarkúban deadliftelnek, azok ugye nem mi vagyunk... :D)

Erre reggel mit ad isten: állok fel gyanútlanul a klotyóról, erre eldördül mögöttem egy lövés. Azt azonnal megállapítottam, hogy hálistennek nem arról van szó, hogy korai lett volna az említett megmozdulás, a következő pillanatban viszont belecsapott a villám mindkét SI ízületembe (ennek van valami közérthető magyar neve?!?), és onnantól leginkább a virtuális járókeretben történő vánszorgás volt az, amit mozgásszinten előadni képes voltam. Már ha a sűrű anyázást nem számítjuk a TM-ízület (állkapocs) mobilitás-edzésének.

Aztán megjárult egy kicsit, dél felé még Bretteztem is, beépített minőségbiztosítással, ugye, meg aztán rájöttem, hogy ha becsípem azt a bizonyos képzeletbeli százast, akkor nincs gond, csak hát marhára fárasztó egész nap összeszorított seggel közlekedni, bár látványelemnek nem volt rossz, főleg az esküvőn, ahová végülis csak elmentem (az egyházira - a polgárit meg az onnan a templomhoz átsétálást nem vállaltam be), és főleg ahogy felöltöztem, lévén hogy kizárólag a töklapos "spártai" szandál jöhetett szóba, ahhoz meg kellett egy bő szárú nadrág, ami azt eltakarja, stb., na gondolhatjátok, mint valami szerződtetett bohóc... :D Na de mindegy, úgysem én voltam a főszereplő, elég, hogy ők ketten szépek voltak, boldogok voltak, jó volt nézni őket, és ez volt a lényeg :)

Aztán hazaevickéltem, néztem a meccset és nyomorékságon duzzogva, veszett-fejsze-nyele-alapon betoltam irdatlan mennyiséget a férjem által az épp nálunk "táborozó" rakás gyerek számára ipari mennyiségben előállított pizzából. Melynek következtében nem a keresztcsonti krízis miatt nem volt zavartalan a hajnal ötkor aztán végérvényesen megszakadó éjszakai nyugovásom.

Azóta morcos kávézás (literszám), károk felmérése (néminemű javulás tapasztalható), kísérlet tegapi fejvesztett pizza-eszkapád szénhidrát-töltésre történő átminősítésére (közepesnél kisebb sikerrel), és annak felhasználására például nyomásos edzés során, amihez mindjárt hozzá is kezdek, amint lelkileg (kávé+cigi+önostorozás befejezése) felkészültem rá.

Majd jövök a folyományokkal, ha lesznek :)