Hát ez még Jucira se hozott volna szégyent... :)

A tegnapi nap igen klassznak ígérkezett. Verőfényes idő, semmi meló, délután meg "kettlebelles" esküvőre voltam hivatalos. (Mármint nem a szertartás volt kettlebelles, hanem az ifjú pár. Akik tűsarkúban deadliftelnek, azok ugye nem mi vagyunk... :D)

Erre reggel mit ad isten: állok fel gyanútlanul a klotyóról, erre eldördül mögöttem egy lövés. Azt azonnal megállapítottam, hogy hálistennek nem arról van szó, hogy korai lett volna az említett megmozdulás, a következő pillanatban viszont belecsapott a villám mindkét SI ízületembe (ennek van valami közérthető magyar neve?!?), és onnantól leginkább a virtuális járókeretben történő vánszorgás volt az, amit mozgásszinten előadni képes voltam. Már ha a sűrű anyázást nem számítjuk a TM-ízület (állkapocs) mobilitás-edzésének.

Aztán megjárult egy kicsit, dél felé még Bretteztem is, beépített minőségbiztosítással, ugye, meg aztán rájöttem, hogy ha becsípem azt a bizonyos képzeletbeli százast, akkor nincs gond, csak hát marhára fárasztó egész nap összeszorított seggel közlekedni, bár látványelemnek nem volt rossz, főleg az esküvőn, ahová végülis csak elmentem (az egyházira - a polgárit meg az onnan a templomhoz átsétálást nem vállaltam be), és főleg ahogy felöltöztem, lévén hogy kizárólag a töklapos "spártai" szandál jöhetett szóba, ahhoz meg kellett egy bő szárú nadrág, ami azt eltakarja, stb., na gondolhatjátok, mint valami szerződtetett bohóc... :D Na de mindegy, úgysem én voltam a főszereplő, elég, hogy ők ketten szépek voltak, boldogok voltak, jó volt nézni őket, és ez volt a lényeg :)

Aztán hazaevickéltem, néztem a meccset és nyomorékságon duzzogva, veszett-fejsze-nyele-alapon betoltam irdatlan mennyiséget a férjem által az épp nálunk "táborozó" rakás gyerek számára ipari mennyiségben előállított pizzából. Melynek következtében nem a keresztcsonti krízis miatt nem volt zavartalan a hajnal ötkor aztán végérvényesen megszakadó éjszakai nyugovásom.

Azóta morcos kávézás (literszám), károk felmérése (néminemű javulás tapasztalható), kísérlet tegapi fejvesztett pizza-eszkapád szénhidrát-töltésre történő átminősítésére (közepesnél kisebb sikerrel), és annak felhasználására például nyomásos edzés során, amihez mindjárt hozzá is kezdek, amint lelkileg (kávé+cigi+önostorozás befejezése) felkészültem rá.

Majd jövök a folyományokkal, ha lesznek :)